Asztrofotózás

 

Április első csütörtökén Potje Péter tagtársunk nehéz terhet vett a vállára, egy távcsövet cipelt fel az első emeleti klubterembe, hogy illusztrálni tudja az asztrofotózás nehézségeit.
Mint megtudtuk, horizontközeli helyzetben már egy kisebb hosszabb (100-150 mm) teleobjektívvel is tudunk holdat fotózni, bár nyilván vágni kell a jó kitöltésű képhez. Ha hosszabb (4-500mm) teleobjektívünk van, akkor még erre sincs szükség. Szerencsés ilyenkor egy APS-C szenzoros gép, ami a cropolás miatt nagyobb nagyítást ad. Bolygók vagy ködök fotózásához már mindenképpen távcsőre van szükség, ahol  viszonylag kis méretben hosszabb gyújtótávolságot lehet elérni. A halvány égitestek fotózásához hosszú záridő szükséges, a csillagok elmozdulása miatt a távcsöveket motoros vezérléssel kell ellátni, amivel a perces nagyságrendű expozíciós idő ellenére pontszerű, éles képet lehet kapni.

Természetesen ez csak akkor ilyen egyszerű, ha nincsen fényszennyezés, nincsenek felhők és a levegő mozgása minimális.

A nap vagy napfogyatkozások fotózásához nagy erősségű sötét szűrőre van szükség, ami drasztikusan lecsökkenti a fény erősségét.
A végeredmény kialakításában jelentős szerepe van azoknak a számítógépes programoknak, amelyek több felvétel esetén azok összeillesztését, zajtalanítását, színezését teszik lehetővé.

  

Tükröződés

 

Márciusi pályázatunkban Tükröződés témakörben vártuk a pályázati képeket, amelyek közül
Nagy János: Út a végtelenbe című fotója kapta a Hónap képe címet.

Nagy János: Út a végtelenbe

Többi kiemelt fotók:

Mádi József: Kutyául érzem magam...

Tokaji Tímea: Sorakozó

Kovách Árpád: Torony tükör

 

Ölyvek, sasok, hollók

 

Március 7-én Nagy János tagtársunk egy leskunyhós helyről végzett madárfotózás élményét tárta elénk, melynek során ölyvek, sasok és hollók fényképezéséről tudtunk meg részleteket.

Sárga mint pályázat...

 

Február második csütörtökén a Sárga pályázat bejövő képeit néztük át. A szavazatok alapján Szollár Ferenc: Szitakötő című képe kapta a Hónap képe címet. Az összejövetel második részében lebontottuk az Épített környezetünk kiállításunk képeit. 

Szollár Ferenc: Szitakötő

 A többi kiemelt fotó:

Nagy Lajos: Aranyos kacsák

Mádi József: Egyedül

Nagy Lajos: Jégbezárt ősz

Nagy János: Ködben ébredők 

Tokaji Tímea: Mia

Potje Péter: Sárga sávok

Mádi József: Sárga-fekete

Nagy János: Tavasz

Amit a nyomtatásról tudni illik

 

Február 1-én a digitális képek fizikai nyomtatása került terítékre, melyet Füleki László foglalt össze.
Kiállítások esetén pontos feltételei vannak annak, hogy megfelelő minőségben tudjuk kinyomtatni képeinket. Fontos tisztában lenni a pixelméret, a felbontás, a szükséges fizikai méret közötti összefüggésekkel. Ezeket manuálisan, akár fejben is kiszámolhatjuk, de a szoftverek ebben is segítségünkre vannak.
A megjelenítésben fontos szerepe lehet az előkészítő monitor kalibráltságának és tudnunk kell, hogy milyen színtérben fogjuk átadni a nyomdának a képeket. A megjelenítést érdemes ellenőrizni a tényleges kinyomtatás előtt. A nyomat anyagának is jelentős esztétikai hatása lehet a képi élményre.
Számolnunk kell a képek mellé opcionálisan felkerülő kiegészítőkkel, így kerettel, felirattal. A falra történő installáláskor  döntenünk kell a keretes és a keret nélküli változat között. Az előbbi olcsóbb nyomatot eredményez, de meg kell oldani a keret beszerzését, esetleges paszpartu készítését és a rendelkezésre álló üveg tükröződéssel szembeni viselkedését. Az utóbbihoz valamilyen kasírozásra van szükség, ami többletköltséget jelent, ennek fejében nem vagyunk kötve a keret méretarányához.
Gondoljunk a megvilágítás módjára is és el kell döntenünk a sorrend, csoportosítás, a felrakás szintezési módszerét is. Szükség lesz bizonyos ismertető szövegekre is, amelyek tájékoztatják a nézőt a kiállítás tartalmáról és gondolati hátteréről (amennyiben ez lényeges). Ha ezt mások nem biztosítják, akkor a megnyitás körülményeiről (forgatókönyv, műsor, megnyitó, esetleg vendéglátás) is gondoskodni kell.

Az előadás második részében konkrét fényképeken lehetett ellenőrizni a felbontás és a fizikai méret jelentőségét és megszemlélni a különböző nem fényérzékeny papírtípusok hatását.

    

Kiállítás megnyitó

 

Január 18-án megnyílt az Épített kultúránk kiállításunk a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban.
Ugyan a megnyitó beszédben nem sok szó esett rólunk, de a képeink előtt az első napon is
elég sok nézőt láthattunk, ami örömmel tölt el bennünket.

Fotók: Nagy János

 

Galéria werkképek

 

Január 17-én tettük föl az Épített kultúránk című kiállítási anyagunk képeit Nagy Lajos, Szollár Ferenc és Füleki László részvételével.
A sorrendet beállítva szinteztük be két sorba a fotókat, mivel egy falnyi hosszúságot kaptunk a galérián.
A képek egy mini ismertetőt is kaptak, amelyekkel a nézőket szeretnénk segíteni az épület történetének, jelentőségének megismertetésében.

Tél mint téma

 

Január második csütörtökén a Tél pályázat képeit bíráltuk el, amelyek közül Nagy János:  Egységben az erő című képe kapta a legtöbb szavazatot.

Nagy János: Egységben az erő

A többi kiemelt kép:

Nagy János: A tél köszöntése

Mádi József: Az Északi sarkon

Mádi József: Halacskák

Tokaji Tímea: Óriások között

Kiállítási előkészületek

 

Január 11-én felgyorsultak az események, ugyanis a kiállítás napját előre hozták, ezért a nyomatok kasírozását és keretezését el kellett végezni.
Ebben nagy szorgalommal vett részt mindenki, szükség is volt rá, hiszen a keretekben lévő korábbi képeket is ki kellett venni, tehát duplán kellett elvégezni a munkákat.

A nyomatok a jól bevált Burano fekete kartonra kerültek rá és ezután tettük a Nielsen keretek antireflex üvegei mögé. A 20 db képet végül a galéria mellé szállítottuk a következő heti falra történő installáláshoz.

A klub előtti falon is lecseréltük a negyedéves képeket, az aktuális fotókra. 

Utófeldolgozási fogások

 

2024 első összejövetelén az elkövetkező kiállításunk aktuális feladatait beszéltük át (nagyfelbontású képek elküldése, képaláírások, ismertető megírása).

Ezután Mádi József tagunk mutatta meg a képkidolgozás általa alkalmazott munkamenetét, ami  a Breeze Browser és a Photoshop használatán alapszik. 
Az elsődleges képválogatás után külön mappában gyűjti a szerkesztendő fájlokat, majd fájlonként állítja be szükség szerint a fehér ill. fekete pontokat, a kontrasztot. Bizonyos képeknél jól használható a PS előzményecset gombja, ha valamilyen hatást (pl. blur) az egész képen vagy annak egy részén alkalmazni szeretné. Ekkor az átlátszóság mértékével tudja szabályozni a hatás erősségét vagy a gyorsmaszk használatával kijelölheti azt a területet, ahol a hatást szelektíven érvényesíteni szeretné. A kijelölést minél kisebb részleten érdemes elvégezni, hogy az eredmény megfelelő minőségű legyen.

Egymás között megbeszélve, különböző eszközöket és szoftvereket használunk utófeldolgozásra, amihez még a különböző mentési eljárások is hozzátartoznak. Ezeket a munkafolyamatokat mindenkinek érdemes személyre szabni és állandósítani, hogy a jövőbeni képek keresése, esetleges utófeldolgozása könnyebb és gyorsabb legyen.