Április első csütörtökén Potje Péter tagtársunk nehéz terhet vett a vállára, egy távcsövet cipelt fel az első emeleti klubterembe, hogy illusztrálni tudja az asztrofotózás nehézségeit.
Mint megtudtuk, horizontközeli helyzetben már egy kisebb hosszabb (100-150 mm) teleobjektívvel is tudunk holdat fotózni, bár nyilván vágni kell a jó kitöltésű képhez. Ha hosszabb (4-500mm) teleobjektívünk van, akkor még erre sincs szükség. Szerencsés ilyenkor egy APS-C szenzoros gép, ami a cropolás miatt nagyobb nagyítást ad. Bolygók vagy ködök fotózásához már mindenképpen távcsőre van szükség, ahol viszonylag kis méretben hosszabb gyújtótávolságot lehet elérni. A halvány égitestek fotózásához hosszú záridő szükséges, a csillagok elmozdulása miatt a távcsöveket motoros vezérléssel kell ellátni, amivel a perces nagyságrendű expozíciós idő ellenére pontszerű, éles képet lehet kapni.
Természetesen ez csak akkor ilyen egyszerű, ha nincsen fényszennyezés, nincsenek felhők és a levegő mozgása minimális.
A nap vagy napfogyatkozások fotózásához nagy erősségű sötét szűrőre van szükség, ami drasztikusan lecsökkenti a fény erősségét.
A végeredmény kialakításában jelentős szerepe van azoknak a számítógépes programoknak, amelyek több felvétel esetén azok összeillesztését, zajtalanítását, színezését teszik lehetővé.
