Július 18-án estefelé kicsi, de lelkes közönség gyűlt össze a Portfólió című kiállításunk megnyitójára.
Krigovszky Nóra rövid, a Fotókör múltját érintő felvezetője után a Pátzay János zeneiskola két tanára, Fodor Bálint és Butykáné Bágyi Judit romantikus darabokat adtak elő klarinéton és zongorán.
Ezután Füleki László, a Fotókör vezetője nyitotta meg a kiállítást, álljon itt egy részlet belőle:
A címen sokat törtük a fejünket, hiszen így nincsen egy
összefogó gondolata a kiállításnak, ami mentén fel tudnánk rakni a képeket.
Ezért a portfóliót választottuk, arra gondolva, hogy a portfólió egy összegzés,
egy sűrítmény, egy kirakat arról, hogy milyenek vagyunk, mi érdekel bennünket,
mi az, amit érdemesnek, értékesnek tartunk megörökíteni.
Korniss Péter azt
mondta az utóbbi kifejezésről:
„ A fényképez szónak szerencsés szinonímája a magyar
nyelvben „ megörökít”. Érzékelteti a múló idő megragadásának, a tűnékeny világ
megőrzésének szándékát. Idő és fényképezés elválaszthatatlanok. Az exponálás
egy pillanatot búcsúztat, a jelenből a gomblenyomás pillanatában múlt lesz. A
képen annak lenyomatát őrizzük - ami
volt.”
Ennek igazságát nagyszerűen illusztrálja kiállításunk kezdő
képe, ami B. Nagy István alkotása, hiszen a leeső vízcseppekben látszó óra
képileg mutatja egyben a jelent és a múltat is.
A portfólió ebben az esetben ráadásul olyan, mint egy
matrjoska baba, hiszen az egyes tagok portfóliója alkotja a Szempont Fotókör
portfólióját, mintegy idei bemutatkozását.
A matrjoska alkotórészei persze évről-évre változnak, a
tagok, a résztvevők cserélődnek, maguk a tagok gondolkodása is változik, tehát más
és más ízekből tevődik össze az az összhatás, ami erre az évre jellemző. Az íz,
azért is jó kifejezés lehet most, mert idén a szikár képaláírások helyett,
amivel terelni szeretnénk a nézők gondolkodását, egy bővebb, érzelemdúsabb leírást
mellékeltünk a fotókhoz. Olyanokat, amelyek szándékunk szerint hasonlítanak a
gourmand éttermek által kínált egyedi ízekhez, amelyek a fotók előtt állva megjelennek,
megmaradnak, ha nem is az ízlelőbimbóinkban, de az agyunkban mindenképpen.
A megnyitó beszéd után zenei közreműködőink zárták be a műsort, majd köszönetnyilvánításokkal és az alkotók megismertetésével zárult a hivatalos program.
A hozott enni és innivalók segítettek abban, hogy jó hangulatban, régi vagy új ismerőseinkkel beszélgessünk. Az összejövetelről mellékelünk pár fotót.
 |
| Fotó: Kovách Árpád |
Köszönjük Kalácsi René alábbi képeit!
