2011. december 31., szombat

Hogyan készült? - Hársy István, Füleki László fotói

December 1-én Hársy István a Kis-Balatonnál tett látogatásának tapasztalatait mesélte el és mutatta meg. Az ottani védett élővilág nagyszerű lehetőségeket ad arra, hogy a vízivilág élőlényeit eredeti környezetükben figyelhessük meg. Ezután Füleki László beszélt az utcai sportról szóló képsorozatának elkészítéséről, a technikai nehézségekről és a sorozat összeállításának szempontjairól.

Hársy István: Tömegközlekedés...

Hársy István: Balatoni grafika

Füleki László: Görkoris

Füleki László: Sebesség

2011. december 30., péntek

Hogyan készült? - Adamik Miklós, Kalácsi René fotói

November 17-én Adamik Miklós és Kalácsi René hozta el azt a 12 képet, amelyek emlékezetesek számukra. Miklós nagy időutazást tett velünk, mert beszélt az 50-es évek végén tett koreai kiküldetése során készült képeiről ugyanúgy, mint Gyöngyös környéki természetfotóiról, amiket már digitális géppel készített. René széles tematikai skálán mutatta be a képeit, amelyek technikai körülményeiről, gondolati hátteréről megosztotta velünk a gondolatait.

Koreai halász


Lajosháza

Napimádó

Nem tucat!

2011. december 26., hétfő

Herbst Rudolf előadása

Október 6-án Herbst Rudolf EFIAP minősítésű, MAOE tagsággal rendelkező fotóművész volt a vendégünk Jobbágyiból. Előadásában a riportfotózásról beszélt adott és mesterséges fényben, különösen a színházban történő fotózás általa gyakorolt módjával ismertetett meg bennünket.
Felhívta figyelmünket az intézményekkel történő kapcsolattartás jelentőségére, hiszen ez az alapja a fotózási lehetőségnek. Már az előadott művek dokumentálása is komoly kihívás elé állít bennünket, hiszen általában kevés a fény (néha pedig túl sok...), magas érzékenységre, fényerős objektívekre és jó reflexekre van szükség.
A művek ismerete segít abban, hogy a dramaturgiailag jelentős pillanatokat el tudjuk kapni, az ütemérzék a táncelőadásokban támogatja a fotóst a végmozdulatok megmutatásában. Fontos a mélységélesség megfelelő befolyásolása, a manuális beállítások gyors alkalmazása és ezek hatásának tökéletes ismerete. Minden olyan technikai eszköz, ami segít a dinamikatartomány kiterjesztésében, használható, ha ez nem észrevehető (RAW formátum, szoftveres, szelektív utómódosítás).
Egyedi beállításokkal (záridő megválasztása, háttér bekomponálása, térbeszűkítés telével) és szerencsével, olyan alkotások is születhetnek, amelyek túllépnek a dokumentáláson és alkotásként támogatják, erősítik a mű, az előadás megismerését, megszerettetését vagy azon túllépve önálló értelmezésre adnak lehetőséget.

Herbst Rudolf weboldala színházi fotókkal itt található.

2011. december 22., csütörtök

Hogyan készült? - Fehér Miklós, Mihályi Gábor fotói

Szeptember 15-én a "Hogyan készült" sorozatban elsőként Fehér Miklós tiszteletbeli tagunk mutatta be kedves fotóit, amelyek vagy egy kedves emlék vagy a kapott díj miatt emlékezetesek számára. A természetfotókból álló összeállítás hátteréről nagy érdeklődéssel hallgatták a beszámolót az összegyűltek. Másodikként Mihályi Gábor hozta el a  portrékból, esküvőfotókból portfólióját. Az elkészítés módjával, az alkotói módszerrel kapcsolatban termékeny beszélgetés bontakozott ki az alkotó és a közönség között.

Fehér Miklós: Nyiladék
Fehér Miklós: Sorban

Mihályi Gábor: Dóri

Mihályi Gábor: Luca

Decemberi Lépcső pályázat eredménye

 A decemberi Lépcső pályázat véleményezése megtörtént, a kiemelt képeket itt láthatjátok. Gratulálunk a képek alkotóinak, a véleményt levélben juttatjuk el azoknak, akik nem tudtak személyesen eljönni.
A Fotókör negyedéves pályázatára Tóth Andrea tagunk: Szögek című fotója jutott be.

Tóth Andrea: Szögek

2011. december 2., péntek

Lépcsődíj...

Sebők Alexandra vehette át a megérdemelt táblacsokit a novemberi Lépcső pályázat továbbjutott képéért.

2011. november 26., szombat

Decemberi program

December hónapban az alábbi a tervezett program:

december 1. 18.00
Egy tucat kép címmel tagok beszámolója kedves fotóikról.
Mesélő: Hársy István és Székely Csaba (akadályoztatása esetén Füleki László)
valamint Nézőpontok címmel a szeptember fotózás tárgyaként kiválasztott Kárméluska kápolna válogatott képeit mutatja be Jaros Gábor, Mádi József és Füleki László 

december 8. 18.00 Évzáró este, benne terv szerint:

  • éves vezetői beszámoló
  • jövőbeli tervek
  • kötetlen beszélgetés étel-ital mellett
  • és amit szeretnétek
december 22. 18.00 Lépcső pályázat fotóinak véleményezése és kötetlen konzultáció

2011. november 24., csütörtök

Novemberi Lépcső pályázat eredménye

 A novemberi Lépcső pályázat véleményezése megtörtént, a kiemelt képeket itt láthatjátok. Gratulálunk a képek alkotóinak, a véleményt levélben juttatjuk el azoknak, akik nem tudtak személyesen eljönni.
A Fotókör negyedéves pályázatára Sebők Alexandra tagunk: Ostromlók című fotója jutott be, a csokit rövidesen eljuttatjuk számára...

2011. november 18., péntek

Októberi Lépcső pályázat eredménye

November 17-én véleményeztük a belépőnek szánt, külsősöknek is meghirdetett fotópályázatunkat, melynek  kiemelt fotói itt nézhetők meg. A legjobbnak ítélt képet Smid Márton készítette, akit egy tábla csokival biztattunk további fotózásra. Természetesen ez minden hónapban megilleti a győztest, fotója továbbjut a Szempont Fotókör negyedéves pályázatára, amennyiben már tag nálunk.



2011. november 7., hétfő

Novemberi program

A Fotókör tervezett novemberi programja

Nov. 10. 18.00  dr. Vízúr János előadása Kompozíció a fotózásban címmel.
                          Nem tagoknak 300 Ft belépő.
Nov 17.  18.00  Adamik Miklós és Kalácsi René mutatja be 12 kedves fotóját.
                          Novemberi fotógyakorlat helyének megbeszélése, jövő évi kiállítás témakörének
                          megbeszélése.
Nov. 24  18.00  Konzultáció és Lépcső pályázat fotóinak véleményezése

2011. október 17., hétfő

Bélapátfalvi fotótúra

Október 14-én délután az előző napi tervezett létszámhoz képest sajnos két fővel kevesebben, Mádi Józsi és jómagam indultunk el Bélapátfalvára, ahová a helyi Vidróczki Fotókör tagjai hívtak meg bennünket egy fotótúrával egybekötött ismerkedésre.
 Este fél hét körül, már sötétben érkeztünk meg, ahol Zakkar Sándor, Varga László és Kormos Sándor várt bennünket azzal a céllal, hogy felvezetnek a Bükk-fennsíkra, az éjszakát már ott töltve el. 
Az út lankásan indult a Gyári-tó mellett, ami az 2003-ban felszámolt helyi cementgyár üzemi tava volt, majd növekvő szintemelkedés mellett tettük meg az első szakaszt, aminek végén a Katonasírokhoz érkeztünk. Itt a II. világháború során a Bükkben dúló erős harcok közepedte sebtében eltemetett vagy temetetlen katonákat találjuk, akiket a frontvonal eltávolodása után, nemzeti hovatartozásuktól függetlenül, az erdő munkásai hantoltak el. Így alakultak ki a bükki katonasírok.Innen lankásabb úton araszoltunk felfelé, míg 8 óra után egy füstöt eregető építményhez érkeztünk, ami egy zsomboly (függőleges aknával rendelkező karsztbarlang) szomszédságában épült fel a barlangászok áldozatos munkájával, akik a területen lévő számos ilyen barlang feltárását, karbantartását végzik. 
A helyiségben csendesen, bizalomkeltően duruzsolt egy kályha, pár mécses és egy fiatal férfi társaságában, aki a társait várta Budapestről a másnapi munkához. 






Miután kissé megmelegedtünk, izzadt pólóinkat kiterítettük száradni, nekiálltunk előkészíteni a szalonnasütést, mert igencsak megéheztünk útközben. Finom volt a szalonnazsíros kenyér, aminek oldására vendéglátóink egy kis pálinkával kínáltak bennünket, amit mi nem utasítottunk vissza... Később gyöngyösi bor is előkerült részünkről, amit vendéglátóink szintén jóleső érzéssel a gyomrukban nyugtáztak.  




A szálláson az éjszaka eltelt, reggelre derült ki, hogy 19-en éjszakáztunk ott, ami elég nagy népsűrűséget jelentett a rendelkezésreálló területhez képest...
Másnap szép időt fogtunk ki, megreggeliztünk, kicsit fotóztunk, majd elindultunk a napi túrára.








Első célunk a Pes-kő volt, ahonnan nagyszerű kilátást kaptunk az előttünk álló Bükk-hegységre, de a Mátra északi oldala, a Visonta Erőmű felé is.








Ezután egy barlangot látogattunk meg, ami élő illusztráció volt ahhoz a munkához, amit a fiatal barlangászok végeznek ezeken a helyeken. A barlangok járhatóvá tétele nagyon komoly fizikai munkát jelent, napi 8-10 óra munkával, csákánnyal, néha kisebb robbantásokkal termelik ki a bővítéshez szükséges köveket. Csörlővel, kis csillékkel juttatják föl a felszínre a köveket, amiket az aggregátoros világítás mellett, csúszós, szűk helyen, adott esetben 80-100 m-es mélységben termelnek ki. Minden elismerésem ahhoz az elszántsághoz, türelemhez, kitartáshoz, ami ehhez a munkához kell! 








Ezután a Bél-kő irányába indultunk, ami az 1908-ban alapított cementgyár gépei által levágott hegykúp maradék része, itt természetvédelmi területet is elkülönítettek a ritka növénytársulások miatt.
A Bélkőre és a nem működő bányára a helyi tanösvény 7. állomásaként működő, nagyszerű kilátást nyújtó mesterséges oromról tekintettünk rá. Innen Bélapátfalva és a környező községek is jól látszanak, a régi és az új cementgyár helye, az elhagyatott bányában kirakott üzenetekkel együtt...
A csendes szemlélődés után lementünk a bánya területére, ahol a természet lassan kezdi visszavenni hatalmát az emberi kéz teremtései felett. Kietlen vidék, emberi (világi és szakrális) nyomokkal.




 
A helyet sokan felfedezték már, a környezet sokféle gondolat kifejezéséhez adhat indíttatást, ottlétünkkor is több csoport haladt keresztül vagy kóborolt a nagy területen. A falu felé kiépített aszfaltút vezet, ami mellett nagyon látványosan jelenik meg a Bél-kő kőzeteinek rétegződése, azoknak az erőknek a nyomai, amelyek kiemelték ezt a hegyet a régi őstengerből. 




A lefelé vezető út  Magyarország egyetlen épségben maradt román kori ciszterci apátságához vezet, amit 1232-ben alapítottak. A templom a falutól viszonylag távol, az erdő szélén található. Maradéktalanul harmonizálnak rajta az épület különböző stílusjegyei: a kései román külső, a bazilikás szerkezet, az egyszerűségével is lenyűgöző templombelső, a barokk oltárok, melyek előtt a romantikát kedvelő párok még a ma is örök hűséget fogadhatnak egymásnak.
Délután 3 körül értünk oda, sok látogató - köztük külföldi - volt, akikkel együtt csodáltuk meg az egyszerű, de ugyanezért impozáns, méltóságot sugárzó templombelsőt.










A túra végén a 15 km gyaloglástól kicsit elfáradva, de jólesően nyugtázva köszöntük meg vendéglátóinknak a velük töltött időt és azzal váltunk el, hogy szívesen várjuk őket Gyöngyösön, amikor bízunk benne, hogy tartalmas napot összeállítva tudjuk mi is megmutatni szűkebb környezetünket.
Végül álljon itt a túra útvonala:





Fotók: Mádi József, Füleki László
Lejegyezte: Füleki László   

2011. október 13., csütörtök

Negyedéves pályázat eredménye

A 3. negyedéves pályázat mai szavazásának eredménye:

Negyedév képe

Mádi József: Naphorgász

Kiemelt képek

Kalácsi René: Kavalkád

Füleki László: Szárazság


Sebők Alexandra: Boldogság
Jaros Gábor: Nagyfröccs

2011. október 4., kedd

Észak-Magyarországi Fotóművészeti Szemle 2011

A 2011. évi Észak-Magyarországi Fotóművészeti Szemlét Heves megye (Eger) rendezte, a zsűri a beküldött képeink közül az alábbiakat javasolta kiállítani:

Papírképek

Füleki László: Sziluett

Hársy István: Zsúfolt ház

Hársy István: Fülesbagoly

Vetített képek

Mádi József: Már a holnapi napot várva


Sidló Tamás: Kékes sziget

2011. szeptember 29., csütörtök

Októberi program

A Szempont Fotókör októberi tervezett programja:

okt 6.          csütörtök      18.00   Herbst Rudolf EFIAP előadása Riportfotózás adott és mesterséges fényben
                                                   címmel - nem tagoknak 300 Ft-os belépővel
okt.13.        csütörtök      18.00   Negyedéves pályázat értékelése
okt.14-15.   péntek-szombat       Kirándulás Bélapátfalvára
okt. 23.       vasárnap                  World Press kiállítás megtekintése Bp-en és fotógyakorlat

2011. szeptember 19., hétfő

Fotógyakorlat - Kárméluska

Jelentés

Szeptember 17-én este fél hatkor szolgálatban voltam a belvárosban, mikor arra lettem figyelmes, hogy három ember sétálgat a Művelődési Ház körül. Gyanúsak voltak a kezdetektől nekem, mert láthatólag nem volt dolguk, csak súgtak-búgtak, aztán beugrottak az egyik kocsiba és huss! Elhajtottak. Utánuk mentem, hiszen mint polgárőrnek figyelnem kell mindenre.
Még nem is virradt, mikor kifelé a városból a Szurdokpart tetején elfordultak és rásuppadtak egy földútra! Na.csak óvatosan, mondom, itt szőlőtolvajokkal állok szemben... Lassan mentek, mint aki nem tudja mit keres, mikor egy km után megálltak egy pusztaföld végében. Szétnéztem és akkor láttam, hogy egy templomféle is áll a föld végében. Kiszálltak és elkezdtek pakolni kifelé. Akkor csodálkoztam el nagyon, mert valami hátizsákféléket vettek elő és táskákat és azokkal mentek a templomhoz, ami elég rossz állapotban volt. Ugyan innen mit lehet elvinni? - gondoltam magamban. Csináltam róluk én is pár képet a szolgálati gépemmel - jó lesz bizonyítéknak.
Ahogyan messziről láttam aztán, valamiféle felmérő emberek lehettek, mert igen sokat fényképezkedtek, ki-be jártak a templomba, még a kinti szószékra is felmásztak - gondolom, hogy messzebbre lássanak.  Aztán egy idő után odamentem hozzájuk és megkérdeztem, hogy már ne haragudjanak, de mi járatban vannak itt a szőlők között.
Így tudtam meg, hogy Gyöngyösön van egy Szempont Fotókör nevű társaság és így gyakorolják a fényképezést. Olyan rendesek voltak, hogy elküldtek nekem pár képet is, amit csatolok a jelentéshez a saját képeimmel együtt.

Tisztelettel: Nagy József polgárőr


Foto: Jaros Gábor


Foto: Mádi József


Foto: Füleki László



2011. szeptember 5., hétfő

Gondolatok és werkképek Baranyi Norbert kiállításának megnyitójáról

Részlet Füleki László megnyitójából


Fel szeretném hívni a figyelmet azokra a leírásokra, amelyek a címek mellett találhatók, hiszen ezek  az igényesen megfogalmazott,  hangulatot, élményt  megragadó, olykor költői mondatok nagymértékben segítik azt, hogy kicsit a helyszínen, a fotós mellett érezzük magunkat és azt is jelzik, hogy az alkotó talán más művészeti ágakban is sikerrel szerepelhetne. 
A horizonton a települések fényei sárgállanak és a szél meg sem rezzenti a növényeket. Néma várakozás közben hallatszik a  baglyok messzi  párbeszéde, neszek a fűben, talán rágcsálók és a távolban pedig mintha vadak mozdultak volna meg.
Azt olvastam nemrégen, hogy az a férfi, aki  50 éves korára még kozmopolita, ott gond van. Ez lefordítva számomra annyit jelent, hogy ha nem ismerjük annyira a szűkebb környezetünket, hogy élvezettel tudjuk bemutatni  másoknak, tudjunk mesélni róla és büszkének lenni rá, akkor annak az embernek nem sok köze van  a környezetéhez, nincsenek gyökerei, nincsen igazi otthona, ahová haza térhet. Baranyi Norbertnek úgy látom, hogy nem kell 50 éves koráig várni erre a felismerésre. Legyünk büszkék rá, hogy azok közé tartozik, akik továbbviszik természeti környezetünk szeretetét ,  ismeretét és mindezt képesek olyan szinten megörökíteni, ami örömet, csodálatot vált ki belőlünk. 
Pillanatképek a megnyitóról (készítette: Kalácsi René)