Január másodikán egy fotótörténeti előadással kezdtünk, mégpedig a fényképezés előtti idők látásélményeiről.
Ritkán jut eszünkbe, de a fénykép még csak 180 éves találmány, de ezen az időtávon belül is alig 130 éve vált a közember számára is elérhetővé a készítése. De mi volt előtte? Mikor és milyen módon találkoztak először képekkel az emberek és hogyan változott ezek megjelenése?
Füleki László előadásában hallhattunk pl. a képmutogatóról, aki a 18-19. századi vásárok jellegzetes alakja volt. Egyszerre használta a képet, éneket és a zenét. Mondanivalóját állványra akasztott cégtáblafestő által készített képpel illusztrálta és pálcájával mutogatta, miközben a versbe szedett történetet hangosan mesélte, énekelte Gulyás Miskáról és Káposzta Sáráról.
Szó volt a kukucskáló dobozról, amibe kézzel festett, a nappali fény által megvilágított üveglapokat tettek, amelyek témáját (csaták, híres emberek, tájképek) a dobozba közelről belenézve lehetett megcsodálni.
A polgárok számára a kozmoráma, laterna magica nyújtott szórakozást. Az előbbi esetben egy nagyítólencsén keresztül lehetett egy panorámakép kisebb darabjait megtekinteni. A második esetben sötétben vetítettek üveglapra festett jeleneteket, melyeket a vetítők mozgatásával, füst alkalmazásával, fény és hangeffektusokkal tudtak látványossá, sőt nagyon sokszor ijesztővé tenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése