Tamás szerint olyan képeket kell készítenünk, amitől jól érezzük magunkat a kép előtt, sugározzon belőle a lélek és a szív, ezért kell kihasználnunk az utómunka minden lehetőségét, hogy ezt elérjük.
Munkamódszere szerint (ha nem családi képekről van szó) nyers formátumban fotózik, már a gépben törli a rossz képeket, majd áttölti a jókat, beállítja a színeket , kontrasztot, tónusokat majd a szelektív eszközök lehetőségével alakítja ki a kép hangulatát. Ezután egy hétre elteszi a képeket, utána újra megnézi és eldönti, hogy valóban olyan képet sikerült-e kialakítani, amit szeretett volna.
Ezután a gyakorlatban mutatta meg, hogyan használja a Photoshopot az utómunkában.
Az automatikus gyári felajánlások figyelembevételével dönti el, hogy mennyire használja ki a manuális beállításokat az alapbeállításoknál (Exposure, Blacks, Brightness, Contrast). A Görbe (Curves) csúszkáinak beállítása (világosítás, sötétítés) után az élesítés, majd a szelektív színbeállítás (Hue, Saturation, Luminance) következik és gyakran szokta használni a vignettálás lehetőségét is.
Az ezután következő finomításokkal, szelektív beállításokkal (Select Color, Burn Tool) állítja be végső állapotot.
A layerek használata előnyös, mert gyorsan lehet látni a változtatások hatását és eldönthető az az adott módosítás jogossága.
Beszélt az XML fájl jelentőségéről, melyben rögzül minden változtatás, amit elvégeztünk a képen. Ez felhasználható csoportos képmódosításokhoz, ami nagyon meggyorsítja a munkát, ami pl. megrendelések esetén sokat számít.
Végezetül a mentési stratégiájáról beszélt, aminek jelentőségét a résztvevő hallgatóság is megerősítette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése