Camera obscura

December 8-án camera obscurát, vagyis lyukkamerát készítettünk azokkal, akik kíváncsi voltak arra, hogy egy 2000 évvel ezelőtt már ismert jelenséget hogyan lehet reprodukálni és (itt jön a különbség!) -  rögzíteni.
Mindebben segítségünkre volt mindaz a sok erről szóló anyag, ami mára fellelhető az interneten és a magyar kiadványokban.
Annyit mindenesetre tudni kell, hogy először csillagászok fedezték fel és írták le a jelenséget napfogyatkozásokkal kapcsolatban. Később, a középkorban már a festők is előszeretettel használták, mint valóságot leképező eszközt pl. másolásra. Már a 16. században rájöttek arra, hogy ha a nyílásba lencsét helyeznek, akkor élesebb és világosabb képet kaphatnak. A 17. század elején nem csak festők, természettudósok, hanem utazók is rendszeresen használják., de a képek rögzítésére egészen 1826-ig kellett várni, amikor Niepce először rögzített 8 órás expozícióval egy képet.
A fényképezőgép ma is a camera obscura elvén alapul és csodálatos dolog, hogy az alapelv a XXI. században is működik és megépíthető egy objektív nélküli fényképezőgép, aminek képét a mai technikával akár azonnal meg is nézhetünk.
Természetesen ez a kép minőség szempontjából nem hasonlítható össze a modern gépekkel, de egyrészt vannak olyan alkotók, akik ezt a technikát részesítik előnyben gondolataikhoz, másrészt használatával valamennyire beleérezhetünk abba, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenézni azoknak, akik a fényképezés hajnalán ebbe belekezdtek.
A werkképek után a résztvevők lyukkamerás fotója látható.
Aki érdeklődik a téma után, azoknak egy-két link, ahonnan el lehet indulni:
Szellemkép folyóirat cikke
ELTE fizikai kísérletek gyűjteménye
Lyukkamera használata napfogyatkozásnál